Esterházy Miklós rejtélyes arca

Esterházy „Fényes” Miklós, a 17. században felemelkedő Esterházyak „politikából a kultúrába” vezető útjának jellegzetes alakja. Nevéhez fűződik a fertődi Esterházy-kastély építése is, amely a hazai kastély-építészet egyik csúcsteljesítménye. Felmerült vele kapcsolatban egy rejtélyes gondolat, amely nem hagy nyugodni...

Esterházy Miklós – az eddig előkerült adatok szerint – nagy műveltségű és vitalitással bőven megáldott főnemes volt.

„Nem volt éppen nagynövésű, de jó alakja volt. Élénk és előkelően boldog, mindenféle szigorúság és büszkeség nélkül”

– írta róla Goethe, aki az 1764-es frankfurti koronázáson figyelhette meg az uralkodóját képviselő főurat.

Miklós herceg azon túl, hogy – mint általában az Esterházyak – kiváló katonai képességekkel bírt, és ennek az örökösödési háborúkban kellő tanúbizonyságát is adta. Elődeitől eltérően nem politizált. Szinte egész lényével a kultúra felé fordult, és bár a Magyar Nemes Testőrség kapitányaként (1773 és 1787 között) a zászlósurak közé tartozott, intézményében a felvilágosodás hazai gondolkodóit és literátorait nevelte ki.

Játszott hangszeren (barytonon), festői kvalitásokat is csillogtatott, eszterházai udvarának zenei életét pedig nem más, mint a kor ünnepelt muzsikusa, Joseph Haydn irányította.

Mindaz a gazdag hagyaték, ami tőle örökül maradt, bizonyossá teszi, hogy ilyen teljesítményre csak gazdag lelkivilágú és nagy formátumú személyiség képes.

Varga Kálmán történész, műemlékvédő egyszer csak valami furcsára lett figyelmes, a herceg néhány fennmaradt portréját nézegetve. Szemet szúrt neki a feltűnően hosszúkás fejforma (amelyhez átható, szúrós tekintet párosult). Nyúlt koponyának is hívják ezt az anatómiai sajátosságot, amelyet a történelmi idők egyes kultúráinak mértékadó szereplőinél – például az ókori birodalmakban – ugyancsak megfigyelhető.

Vajon lehet-e ennek a deformitásnak élettani következménye – a kifejezés természetesen nem negatív értelmében –, és ami talán még izgalmasabb, a szellemi képességek terén? És ha kitágítjuk a horizontunkat a család más tagjai felé, egyes generációknál szinte abnormálisnak mondható vitalitással – ma úgy mondanánk: hiperaktivitással – találkozunk. Gondoljunk például a nádor és katona Esterházy Pálra, aki zenekart alapított, szerzője volt a Harmonia Caelestisnek, összeírta és kiadta a Mária-kegyhelyek gyűjteményét, és „mellesleg” 25 gyermeket nemzett.

„A választ keresve más tudományágak felé is érdemes lenne nyitni…”

-         írta a művészettörténész.

Annak ellenére, hogy a rejtély egyelőre megoldatlan, a feltevés felettébb érdekes, amely mellett nem lehet csak úgy szótlanul elbaktatni.

Forrás: MúzeumCafé magazin 37.

 

https://fertodikastely.blogstar.hu/./pages/fertodikastely/contents/blog/53873/pics/lead_800x600.png
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?