Gyönyörűek voltak a nők a rokokó ruhákban

A rokokó nem más, mint életöröm, a fény, az idilli élet, a gondtalan szórakozás, a luxus kifejeződése. Ez a varázslatos korszak pont egybe esett Eszterháza, azaz a fertődi Esterházy-kastély fénykorával, ahol Esterházy „Fényes” Miklós herceg fogadta illusztris vendégeit. A női ruhák mindent elárulnak erről a korról.

Rokokó pompa - a fertődi Esterházy-kastély díszterme

Mi hívta életre a rokokó stílust?

A 18. század elején Franciaországban létrejött egy új stílus, mely a kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének kialakításával is hangsúlyozni akarta.

Már XIV. Lajos (uralkodott 1643–1715) uralkodásának vége felé is érezhető volt egyfajta távolodás a „hivatalos” barokk stílus szigorától. Az új utakat keresők kötetlenebb formaalakítással kísérleteztek, ami egy szeszélyesen aszimmetrikus, szabálytalan vonalvezetésű stílusirányzathoz vezetett.

XV. Lajos idején (uralkodott 1715–1774) a gazdasági fellendülés hatására megnőtt a kényelemre és luxusra való igény. Ez mutatkozott meg a társasági élet kifinomultságában, a szalonok nőies bájában, nagyvilági életében. Ehhez a hangulathoz a barokk szigora és drámaisága helyett egy árnyaltabb, játékosabb, a korábbinál jóval könnyedebb stílus kívánkozott.

Ezen szellemiséget követve, e ruházat a merev, reprezentatív barokk divatból könnyebb, kecses, Franciaországban némelykor ledér rokokó divattá fejlődött.

A rokokó viselet egyik legnagyobb újítása, hogy minden addig hordott ruhához képest többet láttatott, vagy sejtetett a női testből.

Ennek bemutatására talán a leglátványosabb példa a Veszedelmes viszonyok című film csodálatos, korhű kosztümei.


A nők rokokó viselete Nyugat-Európában

A rokokó dámák ruhájának legjellemzőbb darabja a harang alakú szoknya, amely sokkal szélesebb, mint kúp formájú elődei, amiket a kiskorú XV. Lajos helyett kormányzó Orléans-i Fülöp régenssége (1715–1723) alatt viseltek. Először 1718-ban tűnt fel a párizsi Operában, gyorsan terjedt, és majdnem 70 évig volt divatban. XV. Lajos idején a szoknya váza egy pamut, viaszosvászon vagy selyem alsószoknyába belevarrt öt, fölfelé kisebbedő abroncs volt.

Ennek a konstrukciónak a divat szemszögéből nézve az volt az értelme, hogy a szoknya óriási tömege minél erősebb kontrasztot képezzen a darázsderékká főzött felsőtesthez képest. A felsőruha általában nyitott volt, hogy hangsúlyozza az öltözet gazdagságát és az anyagok pompáját.

A rokokó kedvelt anyagai – női és férfiruhához egyaránt – a nagymintás selyem és a súlyos brokát. A spanyol abroncsszoknya súlyos tölcsére első pillantásra különbözik a rokokó széles, kecses panier-szoknyájától. Amaz magasan zárt ruha, ez mélyen kivágott. Ezért támadták hevesebben ezt a ruhát az erkölcscsőszök, mint az elődjét, s ezért akadt a kortársak között olyan határozott védőkre.

Panier-szoknya, divatrajz / Forrás: trendmano.blog.hu

Panier-szoknya / Forrás: trendmano.blog.hu

A panier-szoknya öt, felfele egyre kisebb abroncsból állt / Forrás: divany.hu

A panier a XVIII. század közepe táján egyre laposabb, majd ellipszis formájú lett. A krinolin feszes felületén selyemszalagokból, csipkéből és főleg művirágokból a szalonok stukkódekorációit utánozták. Nyilván ez elégítette ki úgy-ahogy a rokokó dámák természet iránti vágyát, mert a finom, magas sarkú selyemcipőkben aligha jártak másutt, mint a paloták parkettjén.

Így követték a rokokódivatot a magyar hölgyek

II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát követően, 1711-től a korábbi évekhez hasonlóan a magyar divatban a francia rokokó túlzásait nem vették át, de a „vattóránc” szépségét felfedezték a magyar nők is.

A szoknyát külön szabták a deréktól. A szoknya esését, a szoknya alá, a derékra kötött párnácskák biztosították. Magyaros jellegét a korábbi évtizedekhez hasonlóan változatlanul a kötény és pruszlik adta.

1740 körül bécsi közvetítéssel érkezik hozzánk a „verdigályos”, az abronccsal kimerevített harangszoknya, melyet a köznép tyúkborítónak hívott. Ám ezek a túlzott francia ruhákat meg sem közelítették.

Az európai fejfedők helyett az asszonyoknál hímzett vagy aranycsipkés főkötő, a leányoknál ékes párta öltöztette a fejeket. Virágmintás francia és német brokátok és selymek adták a ruhák alapanyagát az addigi bársonnyal szemben. A mintásan szövött anyagokat hímzés helyett paszomány és csipkedísz uralta.

A téli ruhák két selyemszövet rétege közé vattaréteget varrtak, illetve használták a „rásaposztót” is.

A magyar hölgyek viselete / Forrás: pendely.hu

Forrás: Romantikus Történelmi Könyvek

https://fertodikastely.blogstar.hu/./pages/fertodikastely/contents/blog/54976/pics/lead_800x600.png
Esterházy,Esterházy Fényes Miklós,Esterházy-kastély,Eszterháza,női ruhák,rokokó
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?